Energiahatékonysági pályázat:

Napjainkban nagyon fontos a környezetvédelem, hogy ne csak cselekedeteink, hanem élőhelyünk is „zöld” legyen. Az energiahatékonysági pályázat, vagy energiahatékonysági alprogram a Zöld Beruházási Program keretein belül indult el 2009-ben. Az energiahatékonysági pályázat, illetve a ZBR program célja az volt a kezdetektől fogva, hogy fellépjen a klímavédelem ügyében, akárcsak az üvegházhatás ellen.

 

Energiahatékonysági pályázat a gyakorlatban:

Az energiahatékonysági pályázat nevében is őrzi, hogy az energiák hatékony felhasználására, illetve az energiákkal való takarékosságra hívja fel a figyelmet, azt támogatja. Sajnálatos módon ugyanis napjaink hagyományos technológiával készült épületei elavult rendszerekkel rendelkeznek (fűtés-, víz-, energiaellátó rendszerek) és így rengeteg felesleges energiát használnak fel. A másik probléma, hogy a szigetelés gyenge minősége, vagy teljes hiánya miatt hatalmas mértékben nő az épületek, ingatlanok széndioxid kibocsátása, ami növeli az üvegházhatás, a klímaváltozás kockázatát.

Napjainkban ismert, hogy ezek a korszerűsítések, felújítások a magánszemélyek számára – de vállalati szinten is – komoly anyagi befektetést jelentenek, és sokan hiába ismerik fel a problémát, hiába vannak ötleteik, pénz hiányában nem tudják megvalósítani őket.

Az energiahatékonysági pályázat a szükséges korszerűsítésekben nyújt támogatást, és ami a legjobb, hogy magánemberek számára is. A ZBR keretében az energiahatékonysági pályázat kaput nyit a lakosság számára is, hogy élőhelyüket, lakó ingatlanjaikat minél környezetkímélőbbé, és minél takarékosabbá tegyék. Fő cél természetesen a CO2 kibocsátás csökkentése, illetve az energiatakarékosság megvalósítása széles körben.

 

Energiahatékonysági pályázat benyújtására jogosultak, és támogatható tevékenysége:

Az energiahatékonysági pályázat egy széleskörű támogatási rendszer, melyre mindazok jelentkezhetnek, akik valamelyest környezetbarát, és klímabarát változtatást terveznek véghezvinni.

A támogatásra jogosultak körét két nagy csoportba oszthatjuk.

Ha hagyományos technológiával épült ingatlanról van szó, akkor pályázhat az energiahatékonysági támogatásra természetes személy, lakásszövetkezet vagy társasház.

Ha viszont iparosított technológiával épült ingatlan szerepel a projektben, akkor csak természetes személyek pályázhatnak, illetve kikötés még, hogy a pályázandó tevékenység kizárólag nyílászáró csere lehet.

Ha már szóba kerültek a tevékenységek, lássuk mire lehet igénybe venni az energiahatékonysági pályázat támogatást. A támogatott tevékenységek nagy része az ingatlanok energia-megtakarítására vonatkozik, így a program támogatja a nyílászárók cseréjét; lodzsák beüvegezését; nyári hővédelmi rendszer javítását árnyékolók, és egyéb berendezések által; homlokzatok és födémek hőszigetelését; fűtéskorszerűsítést. Új építésű épületek esetén energiatakarékos házak építésében nyújt támogatást a program, illetve előtérbe kerül CO2 kibocsátás csökkenést eredményező beruházások.

A támogatás mértéke is attól függ, hogy mennyire komplex, széleskörű, és mennyire környezetbarát a projekt. Az energiahatékonysági pályázat keretében nem az a cél, hogy elaprózott támogatásokat nyújtsanak, hanem hogy a komplex jellegű felújítások megvalósítását ösztönözve valós támogatásokat nyújtsanak.

Előnyt jelent még, hogy a pályázók rendelkezésére áll még az úgy nevezett KlímaBÓNUSZ kiegészítő támogatás is, ami nem költség, hanem hatékonyság arányos támogatás, így ha a projektben szereplő épület eléri a „B” energetikai kategóriát a pályázó jogosult még a beruházási költség 10-30%-át jelentő KlímaBÓNUSZ támogatásra is.

Megjegyzendő azonban, hogy az energiahatékonysági pályázat egyik fontos jellemzője, hogy már megkezdett projektek esetén nem vehető igénybe, tehát egy félkész projekt nem támogatható.